A színjátszásról
A színjátszás a legősibb és legelemibb emberi tevékenységi forma. Gyökerei az emberré válás idejéig nyúlnak viszza, mikor őseinknek - szoros egységben a vallással - , a világ megismerését, befolyásolását jelentette. A színjátékos tevékenységekben az ember teremtő, isteni része nyilvánul meg - gondoljunk csak a mágikus, barlangrajzok előtt eljátszott szerencsés kimenetelű vadászatra, vagy a kisgyerek határtalan fantáziájú egyszemélyes színházára, mikor a külvilág megszűnik, és csak az általa teremtett, és a legkülönfélébb tárgyakkal eljátszott mesevilág létezik.
A színjáték tanszak a gyerekek eredendő kreativitását, művészi fantáziáját akarja megőrizni, fejleszteni. A lelkileg rugalmas, kiegyensúlyozott gyerekek (majdani felnőttek) jól reagálnak a mindennapok problémáira, könnyebben oldják meg a feladatokat, sikeresebben találják meg helyüket egy közösségen belül. A drámajátékok, szerepjátékok segítségével "büntetlenül" belebújhatnak más ember bőrébe, belegondolhatnak elképzelt helyzetekbe, átélhetnek olyan szituációkat, melyeket a való életben nem. Ezek toleranciára, empátiára nevelnek. A közös feladatok, játékok erősítik a közösséghez való tartozás fontosságát: mindenki egyenként felelős a csapatért, viszont a csoport védelmére, segítségére is mindig számíthat.
Az iskolai színjátszás nagyon hálás tevékenység, mert viszonylag hamar lehet örülni a lelkiismeretesen elvégzett munka gyümölcsének: minden félév vizsgaelőadással zárul, ahol a tanárok, szülők, diákok megtekinthetik a csoport által bemutatott vizsgadarabot.
A színjáték-tanszak célja természetesen nem ilyen rövidtávú, nem merül ki egy-egy előadás létrehozásában, az csupán egy hosszú folyamat mérföldköve. A színpadra-állás komplex tevékenység eredménye: a próbák során hangképzést, beszédtechnikát, mozgáskoordinációt, kreativitást, memóriafejlesztést, önfegyelmet, kommunikációs képességfejlesztést tanulnak, és még rengeteg olyan dolgot, melyeket mind a többi órán, a tanulás során, mind az emberekkel való mindennapi érintkezésben kamatoztatni tudnak.
Végül, de nem utolsó sorban nagyon fontos a sikerélmény: a foglalkozásokon és a vizsgadarabokban mindenki az életkorának és a képességeinek megfelelő feladatot kap, hiszen utolérhetetlen az az élmény, hogy "része lehetek egy nagy, sikeres egésznek!"
És ha a produkció sikeres, akkor a legkisebb résztvevője is boldog.
Hegedüs Ildikó
Színjátszó tanszak vezető
Rendező asszisztens
A színjáték tanszak a gyerekek eredendő kreativitását, művészi fantáziáját akarja megőrizni, fejleszteni. A lelkileg rugalmas, kiegyensúlyozott gyerekek (majdani felnőttek) jól reagálnak a mindennapok problémáira, könnyebben oldják meg a feladatokat, sikeresebben találják meg helyüket egy közösségen belül. A drámajátékok, szerepjátékok segítségével "büntetlenül" belebújhatnak más ember bőrébe, belegondolhatnak elképzelt helyzetekbe, átélhetnek olyan szituációkat, melyeket a való életben nem. Ezek toleranciára, empátiára nevelnek. A közös feladatok, játékok erősítik a közösséghez való tartozás fontosságát: mindenki egyenként felelős a csapatért, viszont a csoport védelmére, segítségére is mindig számíthat.
Az iskolai színjátszás nagyon hálás tevékenység, mert viszonylag hamar lehet örülni a lelkiismeretesen elvégzett munka gyümölcsének: minden félév vizsgaelőadással zárul, ahol a tanárok, szülők, diákok megtekinthetik a csoport által bemutatott vizsgadarabot.
A színjáték-tanszak célja természetesen nem ilyen rövidtávú, nem merül ki egy-egy előadás létrehozásában, az csupán egy hosszú folyamat mérföldköve. A színpadra-állás komplex tevékenység eredménye: a próbák során hangképzést, beszédtechnikát, mozgáskoordinációt, kreativitást, memóriafejlesztést, önfegyelmet, kommunikációs képességfejlesztést tanulnak, és még rengeteg olyan dolgot, melyeket mind a többi órán, a tanulás során, mind az emberekkel való mindennapi érintkezésben kamatoztatni tudnak.
Végül, de nem utolsó sorban nagyon fontos a sikerélmény: a foglalkozásokon és a vizsgadarabokban mindenki az életkorának és a képességeinek megfelelő feladatot kap, hiszen utolérhetetlen az az élmény, hogy "része lehetek egy nagy, sikeres egésznek!"
És ha a produkció sikeres, akkor a legkisebb résztvevője is boldog.
Hegedüs Ildikó
Színjátszó tanszak vezető
Rendező asszisztens